Ez a patak arról a helyről ered, amit a nép Patkó-kútnak nevez. 1946-ban száradt ki ezen a területen az a hatalmas, közel egy méter átmérőjű bükkfa, amelybe bevésve a P. B. betűk voltak. A néphagyomány szerint ez Patkó Bandinak, a híres betyárvezérnek a monogramja. Úgy beszélik, gyakran megfordult errefelé a bandájával, hiszen a környező erdők jó búvóhelyet, menedéket nyújtottak a pandúrok elől. A betyárról még tréfásan is beszéltek, mondván az ő lova öt patkót visel: négyet a lábán, egyet a hátán. Az 1860-as évek első felében a vidék betyárközpontja Somogy volt, de a betyárok gyakran megfordultak a szomszédos megyékben, Tolnában és Zalában, sőt, Patkóék még Horvátországba is eljutottak. Ezt az időszakot jól jellemzi, hogy négy év alatt 87 rablás történt, eközben 99 embert gyilkoltak meg, s a rögtönítélő bíróságok 27 zsiványt végeztek ki. Patkó Bandi olyan hírhedt volt, hogy miatta Pécsről Somogyba rendelték a 17. vadászzászlóaljat. Végül 1862 novemberében a Somogy megyei Galamboknál Patkó Bandi bandáján a szigetvári pandúrok rajtaütöttek, Patkó Bandit két golyó találta el, de társai magukkal vitték, és Fenékpusztán a várrom pincéjében húzták meg magukat. Itt Patkó Bandit, miután javait szétosztotta, saját kérésére egyik társa lőtte agyon. A vezér halála után a bandát hamarosan felszámolták a pandúrok. Egyes falvakban az ő balladájaként tartják számon azt az éneket, amelyiknek egyik strófája így hangzik: „Jaj istenem, mit csináljak? Elfussak-e vagy megálljak? Ha elfutok, főbe lőnek, Ha megállok, megkötöznek.” Állt ott még mintegy 50 évvel ezelőtt egy kápolna is, amelyet fogadalomból Hunyadi gróf épített. Ugyanis e helyen hintójuk felborult, családtagjai súlyosan megsérültek, s fogadalmat tettek, ha meggyógyulnak, kápolnát építenek az esemény helyén. A gróf fogadalmát megtartotta.